A klasszicista irodalom merev szabályokat alkotott meg, hogy minél inkább hasonlítson az antik példaképre. Az érthetőség, a világos, áttekinthető kompozíció alapkövetelmény volt. Kifejezésmódjára általában jellemző a nyugodt fegyelmezettség, világosság és egyszerűség. Az egyszerűség nem hétköznapiságot, ellenkezőleg, választékosságot, nagyfokú műgondot feltételezett. Főbb műfajai:eposz, tragédia, óda, epigramma, tanmese, szatíra, episztola.

A klasszicizmus esztétikája szerint a természetet kell ábrázolni, de csak a szépet. A nemes egyszerűség a jellemző mértéktartásban, a stílus fegyelmében testesült meg, a nyugodt nagyság pedig a világosságban és szabatosságban. A szerkezeti tagoltság, a választékosság, az átláthatóság a tudatos barokkellenességből is származott.

Jelentős szerzők :

• Johann Joachim Winckelmann (1717–1768)
• Johann Wolfgang von Goethe (1749–1832)
• Friedrich Schiller (1759–1805)
• Molière (1622–1673)
• Beaumarchais (1732–1799)
• Jean-Jacques Rousseau (1712–1778)
• René Descartes (1596–1650)
• Pierre Corneille (1606–1684)
• Jean Racine (1639–1699)
• Voltaire (1694–1778)

 

 

François-Marie Arouet (Voltaire)

Voltaire [vɔlˈtɛːʀ] eredeti nevén François-Marie Arouet (Párizs, 1694. november 21. – Párizs, 1778. május 30.) francia felvilágosodáskori író, költő és filozófus volt.

Voltaire éles eszéről, filozófiai témájú írásairól és a polgári szabadságjogok védelméről vált világszerte ismertté. A cenzúra megszegőinek szigorú büntetésével dacolva a társadalmi reformok nyílt támogatója volt Franciaországban. Szatirikus szerzőként műveiben gyakran kritizálta korának dogmatikus egyházát és más intézményeit.

Voltaire rendkívül termékeny író volt, szinte minden irodalmi műfajban alkotott, számos színjáték, epigramma, eposz, vers, esszé, kritika, elbeszélés, regény, krónika, életrajz, történelmi, politikai,filozófiai és tudományos értekezés, kommentár, pamflet, napló, valamint több, mint húszezer levél alkotja munkásságát.

Legismertebb művei :

• Oidipusz (1718)
• Zaire (1732)
• Filozófiai levelek (1733)
• Le Mondain (1736)
• Sept Discours en Vers sur lHomme (1738)
• Zadig (1747)
• Micromegas (1752)
• Candide (1759)
• Filozófiai ábécé (1764)
• Épître à lAuteur du Livre des Trois Imposteurs (1770)

Színdarabok  

Voltaire több, mint ötven színdarabot írt (beleszámítva a befejezetleneket is). Ironikus módon, noha tehetsége inkább a komikus témákban volt kiemelkedő, mindössze egy jó vígjátékot írt, a Nanine-t, de több jó tragédiát is, például Zaire, Mérope, amik a francia klasszikusok tíz vagy tizenkettő legjobb színdarabja között találhatók.

• Ecossaise
• Eriphile (1732)
• Mahomet
• Mérope
• Nanine
• Zaire (1732)

Költészet

Voltaire a korai időktől tehetséget mutatott a költészethez, első megjelent munkái lírai műfajúak voltak. A rengeteg rövidebb mű mellett két hosszú költeményt írt, a Henriászt és a Pucelle-t. A Vergiliusstílusában készült Henriász kötelező olvasmánnyá is vált Franciországban. A Pucelle egy gúnyirat vallásról és történelemről.

Próza és regény

Ezek a művek, amelyek Voltaire zsenialitásának legjobb gyümölcsei, először az egyházat és a politikát támadó röpiratként jöttek létre. A munkákban leginkább Voltaire túlzások nélküli egyéni iróniája jelenik meg.

Történelmi munkák

Voltaire számos jelentős történelmi tablót írt:

• XII. Károly, svéd király története
• XIV. Lajos kora
• XV. Lajos kora
• Birodalmi krónika: Charlemagne, 742 – VII. Henrik 1313
• Birodalmi krónika: Bavariai Lajos 1315 – II. Ferdinánd 1631
• Az orosz birodalom történelme Nagy Péter uralkodása alatt

 

René Descartes, latinosított nevén Renatus Cartesius (1596. március 31. La Haye (ma Descartes), Touraine, Franciaország – 1650. február 11.Stockholm, Svédország) francia filozófus, természetkutató és matematikus volt.

Vele kezdődik az újkori filozófia antropológiai fordulata, valamint ő volt az analitikus geometria egyik megalapítója. Műveiben az egzakt természettudományok eredményeit és a matematika módszereit alkalmazta. Filozófiájában a szubjektum erős hangsúlyozása és a lehető legnagyobb bizonyosságra való törekvés a jellemző.

Szembefordulva a skolasztikus filozófiával, az addigi hagyományos világnézettel, valamint a puszta hit alapján elfogadott előítéletekkel, az összes addigi igaznak elfogadott ismeret lerombolását, majd racionális érvelések útján való újjáépítését tűzte ki fő feladatának. Innen alakult ki az ismert descartes-i kételkedés, és a biztos, megingathatatlan alap keresése, melyet Descartes az öntudat bizonyosságában vélt megtalálni.

• Compendium musicae (Zenetudományi kézikönyv)(1618-1619)
• Regulae ad derictionem ingenii (Szabályok az értelem vezetésére) (1619)
• Le Monde ou Traité de la Lumiére (A világ avagy tanulmány a fényről) (1632-33)
• Discours de la Méthode, Dioprique, Météores, Geometrie (Értekezés a módszerről, Dioptrika, Égi jelenségek, Geometria)(1632-33)
• Meditationes de la prima philosophia (Elmélkedések az első filozófiáról) (1637)
• Meditationes de la prima philosophia (2. kiadás) (1642)
• Levelezések Erzsébet hercegnővel, Principia Philosophiae (A filozófia alapelvei) (1643)
• Specimina Philosophiae, seu Dissertatio de methodo, Dioptrice et Meteora (Filozófiai írások, avagy értekezés a módszerről stb.) (1644)
• Meditationes metaphysique (Metafizikai elmélkedések) (1644)
• Principes de la Philosophie (Az 1642-es mű francia fordítása)
• Description de la corps humain (Az emberi test leírása) (1647)
• Les Passions de lAme (A lélek szenvedélyei) (1649)
• La Naissance de la Paix (A béke születése – balettlibretto) (1649)
• La Recherche de la vérité par la lumière naturalle (Az igazság kutatása a természetes világosság által (megírási ideje bizonytalan)

Jean-Jacques Rousseau (Genf, 1712. június 28. – Ermenonville, 1778. július 2.) svájci francia felvilágosodás kori filozófus, író és zeneszerző volt. Rousseau politikai eszméi hatást gyakoroltak a nagy francia forradalomra, a kommunizmus és a szocializmus eszméinek kifejlődésére, valamint anacionalizmus megjelenésére. Radikális és forradalmi munkássága főművének, A társadalmi szerződésnek egyik legismertebb sorával is jellemezhető: „Az ember szabadnak született, de mindenütt láncokat visel.”

• Értekezés művészetekről és tudományról (Discours sur les sciences et les arts), 1750
• Narcissus – vígjáték, 1752
• (Le Devin du Village) – opera, 1752
• Értekezés az emberek közti egyenlőtlenség eredetéről és alapjairól (Discours sur lorigine et les fondements de linégalité parmi les hommes), 1754
• Értekezés a politikai gazdaságtanról, 1755
• Levelek dAlembert-hez a színházakról, 1758
• Az új Heloise (Julie ou la nouvelle Héloïse), 1761
• Emil, avagy a nevelésről (Émile ou De léducation), 1762
• A társadalmi szerződés (Du Contrat social), 1762
• Négy levél M. de Malesherbes-nek, 1762
• Levelek a hegyekből, 1764
• Vallomások (Les Confessions), 1770, megjelent 1782-ben
• A Korzikai alkotmány tervezete, (Projet de Constitution pour la Corse) 1772
• A lengyel kormány figyelmébe, 1772
• Egy magányos sétáló álmodozásai, befejezetlen, megjelent 1782-ben
• Párbeszédek: Rousseau, Jean-Jacques bírája, megjelent 1782-ben

 

Johann Wolfgang von Goethe (Frankfurt am Main, 1749. augusztus 28. – Weimar, 1832. március 22.) német író, költő.

Goethe-kiadás (németül)

• 1767 – Annette
• 1770 – Új dalok (Neue Lieder)
• 1771 – Viszontlátás és búcsú (Willkommen und Abschied)
• 1771 – Májusi dal (Mailied)
• 1772 – A vándor vihardala (Wandrers Sturmlied)
• 1773 – Götz von Berlichingen (Götz von Berlichingen mit der eisernen Hand)
• 1773 – Mohamed éneke (Mohomets Gesang)
• 1774 – Prométheusz (Prometheus)
• 1774 – Ganümedész (Ganymed)
• 1774 – Az ifjú Werther szenvedései (Die Leiden des jungen Werthers) a mű cselekménye igen egyszerű: Werther, egy fiatalember reménytelenül szerelmes egy lányba, aki máshoz megy férjhez. A társadalomban egyéb téren sem képes, származási különbségek miatt, érvényesülni. Élete értelmét veszti, s végül főbe lövi magát. Az öngyilkossággal végződő regény hatására a fiatalok tömegesen lettek öngyilkosok, ezért nem egy helyen betiltották a könyv árusítását.
• 1774 – Clavigo
• 1775 – Ős-Faust (Urfaust)
• 1775 – Stella
• 1776 – Charlotte von Steinhez (Warum gabst du uns die tiefen Blicke)
• 1777 – Téli utazás a Harz-Hegységben (Harzreise im Winter)
• 1779 – Iphigenia Tauriszban (Iphigenie auf Tauris)
• 1779 – Szellemek éneke a vizek fölött (Gesang der Geister über den Wassern)
• 1780 – A vándor éji dala (Wandrers Nachtlied)
• 1781 – Az emberiség határa (Die Grenzen der Menschheit)
• 1782 – Mieding halálára (Auf Miedings Tod)
• 1783 – Ilmenau
• 1784 – A gránitról (Über den Granit)
• 1785 – Rejtelmek (Die Geheimnisse). Töredék [1]
• 1789 – Egmont
• 1790 – Faust – töredék
• 1790 – Római elégiák (Römische Elegien)
• 1790 – Torquato Tasso
• 1795 – A Mese (Das Märchen) [2]
• 1795 – Wilhelm Meister tanulóévei (Wilhelm Meisters Lehrjahre)
• 1796 – Xéniák (Xenien)
• 1797 – A bűvészinas (Der Zauberlehrling)
• 1797 – A kincskereső (Der Schatzgräber)
• 1797 – A korinthuszi menyasszony (Die Braut von Korinth)
• 1797 – Az isten és a Bajadér (Der Gott und die Bajadere)
• 1798 – Hermann és Dorottya (Hermann und Dorothea)
• 1799 – A növények alakváltozása (Die Metamorphose der Planzen)
• 1804 – A természetes lány (Die natürliche Tochter)
• 1806 – Az állatok alakváltozása (Metamorphose der Tiere)
• 1808 – Faust – I. rész
• 1809 – Pandora
• 1809 – Vonzások és választások (Wahlverwandschaften)
• 1810 – Színtan (Farbenlehre)
• 1812 – Költészet és valóság (Dichtung und Wahrheit. Aus meinem Leben)
• 1819 – Nyugat-keleti díván (West-östlicher Divan)
• 1821 – Wilhelm Meister vándorévei (Wilhelm Meisters Wanderjahre)
• 1827 – A szenvedély trilógiája (Trilogie der Leidenschaft), Marienbadi elégia (Marienbader Elegie)
• 1829 – Utazás Itáliában (Italienische Reise)
• 1832 – Faust – II. rész